Hírek

Miért van szüksége szervezetünknek a vasra?

Elengedhetetlenül fontos a hemoglobin és mioglobin felépítéséhez (a hemoglobin szállítja az oxigént a szövetekhez, a mioglobin pedig az izmokban található oxigén szállító fehérje)
új vérsejtek nem tudnak keletkezni nélküle
nagy oxigén felvételű szervek nem tudnak megfelelően működni nélküle
számos enzim működéséhez elengedhetetlen (vastartalmú enzimek közreműködésével alakul át aktív A-vitaminná a béta-karotin; szükséges a DNS és az RNS szintéziséhez)
szükséges a kollagéntermeléshez (a fogínyben, a fogakban, a porcokban és a csontokban)
hozzájárul a normál szellemi működés fenntartásához
hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez
A szervezet vasegyensúlya egyedülálló abban, hogy szervezetben tárolt mennyisége hatással van a felszívódására, manapság a nők 80%-a vashiányos állapota ellenére nem jut elegendő vashoz az étrendjéből.

Bár számos tényező befolyásolja a szervezetbe jutó vas felszívódását, nem kérdés, hogy ezek közül a táplálékunk vastartalma a leglényegesebb. Az elfogyasztott ételek vastartalmának biológiai hasznosulása látszólag fontosabb, mint az elfogyasztott vas mennyisége. Az emésztőrendszerbe jutó gabona vastartalmának például mindössze 5 százaléka képes felszívódni és ez általánosan elmondható az összes – a népi hagyományok szerint magas vastartalmú – növényi vasforrásról. Az állati eredetű fehérjék vastartamának a legjobb a hasznosulása, de ez is mindössze 30 százalék körül mozog az étel elkészítési módjától függően. A hagyományos magyar étrend 6 mg vasat tartalmaz 1000 kalóriánként, ami figyelembe véve a fenti hasznosulási értékeket csak elvben elegendő a szervezet vasigényének kielégítéséhez. Ez a legfőbb oka annak, hogy 13 éves kor körül megjelenik – elsősorban lányok körében – a vashiányos vérszegénység, ami a 20 éves korosztályban már 80 százalékos elterjedtségű.

Tíz középiskolás lányból 8 vashiányos anémiában szenved, anélkül, hogy erről tudna.
Számos, a vas-felszívódást hátrányosan befolyásoló táplálkozási szokás széleskörű elterjedése is hozzájárul az összkép romlásához. A két évtizede folyamatosan növekvő ásványvíz fogyasztás (karbonátok) és a tea vagy kávé 15 éves kortól való rendszeres fogyasztása (tannátok) szintén hátrányosan befolyásolják a vas felszívódását.

A vashiány kialakulását lenne célszerű megakadályozni az étrend megfelelő kiegészítésével, mert egy már kialakult vashiány kezelése nem egyszerű feladat. Az emberi test 3 gramm körüli vasat tartalmaz. Napi 10 milligramm vasat tartalmazó átlagos étrendet feltételezve és a fenti felszívódási adatokat elemezve látható, hogy már egy 30%-os vashiány – ami egyébként jellemző a 19-50 éves korosztályra – kezelése is hónapokat vagy akár egy évet vehet igénybe. Egyetlen menstruációs nap 1-2 mg vasvesztéssel jár, míg a szülés és szoptatás gyermekenként 700-900 mg vasveszteséggel jár. Ennek pótlása szakszerű odafigyelést, rendszeres mérést és korszerű vaskészítményeket igényel étrend-kiegészítésként.

Mennyi vasra van szükség?
Nőknek: a serdülés korától csaknem kétszeresére nő a vas-szükséglete, amely napi 14,5-15 mg szerves vas felvételét jelenti
Férfiaknak: 8,5-9 mg a napi szükséglete
Gyermeknek: a serdülés koráig mindenképp érje el a napi 7-8 mg értéket
A szervezet vaskészletének 70%-a a hemoglobinban, a többi a májban, lépben, és a csontvelőben raktározódik.
Csökkent vasbevitel esetén a szervezet ezekből a raktárakból használja fel a vasat, csak ennek kimerülését követően csökken a vér hemoglobin tartalma, és fejlődik ki a vérszegénység.

Jellemző tünetek vashiány esetén:
fáradékonyság
fertőzésekre való hajlam
kollagén termelés csökkenése
sérülhet a sejtosztódás
súlyos vashiány esetén: vérszegénység